fotelcamp

A Barca legenda és tréner mester, Johan Cruyff ezt mondta Valverdéről 2012-ben, mikor a Valenciát vette kezelésbe: Jó döntés ez a Valencia részéről. Játékosként nagyon intelligens volt, szívta magába a futballt és mindig kész volt új dolgokat tanulni. Ő az egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb edzőígéret a spanyol futballban.

Azért ez nem egy rossz ajánlólevél.

Aki most egy kiadós Ernesto Valverde roastot várt, az kissé csalódhat, ugyanis egy komplex témáról van szó és a rendelkezésünkre álló információmennyiség igen csekély. Pontosan ezért szeretnék egy kicsit elmélkedni a mostani Barcelonai status quoról.

Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok prolicenszes edző és bármennyire is meghökkentő, de NEM tudok mindent a futballról. Sőt, elég keveset tudok róla, de ebben biztos vagyok. Ezt a blogot részben azért indítottam, mert gyakran nem értek egyet a közvéleménnyel. Igaz, később a közvélemény egyet ért velem, de ezt majd máskor. Szóval azt szeretném kibökni, hogy a blogot részben arra is használnám, hogy megosszam a kommentelők által képviselt álláspontokról a véleményem és ha valamilyen csoda folytán rajtam kívül más is olvassa a blogot akkor egy párbeszédet szeretnék kialakítani köztem és a hozzászólók között. Ha nem lennék vevő az eltérő véleményekre vagy egyenesen zavarna, az szégyen lenne.

Szóval Valverde éra. Amint ezen sorokat írom, azon gondolkodom, hogy miként is tekintek vissza az elmúlt 2.5 szezonra? Érdekes, mert azt hinné az ember, hogy ez egy hosszú időintervallum és a mutatott játék miatt a kelleténél hosszabbnak tűnhetne, pedig kifejezetten rövidnek tűnik. Valószínűleg azért, mert csak a „legemlékezetesebb” pillanatok maradtak meg bennem. Gyorsan, Google nélkül, ha Valverde elmúlt 2.5 idényére gondolsz akkor mi ugrik be? Nálam, ebben a sorrendben: Liverpool, Roma és az elkúrt veretlen szezon. Nem hiszem, hogy van más ami ezeknél jobban definiálja az elmúlt pár évet. Persze, most megkaphatnám, hogy gonoszkodok, mert hogy sikerekben is volt részünk. Volt. De olyan színtelen-szagtalan, jellemtelen módon értük el őket, hogy nem maradt meg belőle szinte semmi. Valverdének sikerült elérnie, hogy mondjuk egy 5-1-re sikerült Real Madrid verésre is csak annyi jusson az ember eszébe, hogy „ja, tényleg, ilyen is volt”. Hogy egy klasszikust idézzek: Por qué?

Megakartam várni a Prágai kirándulást, mielőtt megírnám ezt a posztot. Egyrészről azért, mert kíváncsi voltam mit tud a csapat idén amikor mindenki egészséges, másrészről mert borítékolható volt a döcögős futball a tripla terror miatt:

• BL meccs
• Idegenben
• Luis Suárez

Szeretnék válaszolni, illetve véleményt formálni a meccs után elhangzott kommentekről. Úgy vélem, ez egy jó kiindulópont lehet a bejegyzést illetően. Beszélgessünk:

laca78:

a romai és liverpooli szégyen után ezt is megéltük. atom izgalom egy Slavia ellen!!! se mentális se fizikális felkészítés. kései cserék. szokásos Valverde. azaz többnyire. Alba Pique kb enbékettes szinten játszott. gyalázatos egy meccs volt ez. legáláztuk a 30*!! kevesebbet érő csapatot akik kibaszott lelkesen agresszíven mentek. megérdemeltek volna egy x et

A mutatott játékon kívül semmi köze nincs a tegnapelőtti meccsnek a romai és liverpooli szégyenhez.

Úgy gondolom a bejegyzés ezen része kifejezetten alkalmas arra, hogy bemutassak egy forradalmian új eszközt amivel remélhetőleg kicsivel kevesebbet veszekedhetünk arról, hogy egy adott meccsen tulajdonképpen ki is volt a góré és kinek állt inkább a zászló?

Biztos ismerős a szituáció: fórumokon egy-egy meccs alatt vagy után már repesve mész is írni,hogy az ellenfelet a földbe döngöltük, és örülhetnek, hogy nem kaptak ki 4-5 góllal. Aztán jön Dév, vagy valamelyik másik pszeudo intellektuális fazon, és van pofája benyögni, hogy igazából totál szarul meccselt a csapat, eléggé mákosan hoztuk el a három pontot. Nagyon idegesített engem mindig is, hogy nem lehetett valahogyan számokkal vagy ábrákkal kimutatni, hogy a játék képe hogyan is néz ki. Nem xG mutatókról van szó. Aki még nem ismeri vagy nem hallott a sofascore weboldalról annak röviden csak annyit, hogy lényegében egy felturbózott eredmenyek.com, tele olyan statisztikákkal amiket Dév nagy-nagy szeretettel használ fel majd egy-egy gondolat számokkal és/vagy ábrákkal való vizualizálásában.

Egyenesen a sofascoreról:  Attack Momentum™ egy új és egyedi lehetőség, hogy élőben követhesd kedvenc eseményeidet. Egy összetett algoritmus által pontos betekintést nyerhetsz a mérkőzés menetébe. A grafikon oszlopai megmutatják, hogy melyik csapat gyakorol nagyobb nyomást az ellenfélre.

Nos, itt a Slavia meccs attack momentum grafikonja:

Az elején rögtön gólt is szerez a csapat, és körülbelül az első 15 percet teljes mértékben uraltuk. Érdekes megnézni, hogy a következő 10-15 percben igazából nem történik semmi sem. Fokozatosan gyengül a játékunk és kezdi megtalálni a Slavia a helyét a pályán, majd jön Stégának kell egy hatalmasat védenie. Itt tudatosulhatott a fiúkban, hogy a csehek nem sörözni jöttek ide, van pofájuk még kapura is lőni. Itt térnék rá a mentális felkészítésre. Szerintem nincs baj mentálisan a srácokkal (Legalábbis ami a meccsre való felkészülést illeti. Meccs közben már akad(hat)nak problémák, de erről később). A Stéga védés után elkezdtünk veszélyesebben játszani, és benne volt a meccsben, hogy még az első félidőben rúgunk egy gólt. Nos, akkor van baj, amikor nem jön a gól a felpörgés után. Ez nem feltétlen a mentális felkészültségen múlik, hanem inkább az edzőn.

Jól látszik az attack momentum ábrán, hogy mindent összevetve nagyjából fele-fele arányban (vagy 60-40) gyakorolt nyomást egymásra a két csapat, de amikor a Slavia szorított be minket akkor először is hosszabb ideig voltunk beszorulva és másodsorban nagyobb nyomás alá helyeztek minket, mint mi őket.

Alba valóban gyenge napot fogott ki, de Piqué Messi és Stéga után a harmadik legjobb emberünk volt.

Guardiola mondta egyszer, hogy az ő feladata az, hogy megszervezze a játékot és a támadást. Ő kell kitalálja, hogyan tudja a csapat eljuttatni a labdát az ellenfél kapujáig. Onnantól pedig a játékoson áll, hogy gólra váltja-e az akciót, vagy sem. De mi van akkor, ha nincs akció? Nálunk az a bizarr szituáció áll fenn, hogy a játékosoktól gólokat várunk akció és játék nélkül.

Jöjjön az Ernesto szapulás: NINCS semmilyen látszata annak, hogy a spanyol mesternek lenne egy épkézláb koncepciója – már ami a támadófocit illeti. Túlságosan sokszor láttuk már ezt a filmet: az ellenféltől megszerezzük a labdát, lassan felslattyog a csapat zöme az ellenfél tizenhatosához és mintha 1916-ot írnánk Verdunban: ásunk egy árkot az ellenfél kapujától 16-20 méterre és adogatjuk egymásnak a muníciót labdát ötlettelenül. Sokat törtem a fejem azon, hogy ez miért történhet meg, hiszen nem egy és nem két olyan játékosunk van, akik ha kell megtudják találni azt a gyilkos passzt, ami a gólhoz vezet. Aztán körülbelül az ötvenedik Valverde masterclass meccsen elkezdtem észrevenni egy ismétlődő mintát. A passzivitást. Ha lenne rá módom most teleraknám a posztot képekkel, de ez mozgásban válik nyilvánvalóvá. Nincsenek bemozgó játékosok. Nem nyílnak a passzsávok a játékosok előtt. Nem a játékosokkal van baj, nem Arthur buta a játékhoz. Azért nem passzol, mert nincs kinek és nincs hova. Lehet ezt túlbonyolítani is, és elővenni az Ernesto mester által annyira imádott a szélsők szét köll húzzák a pályát előre begyakorolt választ, de ez nem oldja meg az igazi problémát. Igen, egy ügyes szélső akár 2-3 védőt is magára tud húzni, amivel terület nyílhat Messi vagy Suárez előtt, de ez a terv annyira törékeny, mint André Gomes önbizalma. Nem lehet rá építeni. Nem lehet úgy kimenni a gyepre, hogy hátha majd valamelyik támadó megoldja. Ez csapatjáték, ahol mindenki oda kéne tegye magát, legyen szó védekezésről vagy támadásról. Ha van pofája a csapatnak és az edzőnek azt nyilatkozni, hogy ők a Cruyffi elveket vallják, és a totális futball kell legyen mindennek az alapja, akkor meg ez fokozottan igaz kéne legyen.

Pár hete kérdeztem a totelcampon, hogy megvan-e valakinek az a bejegyzés amit valaki pár éve belinkelt, és azt tartalmazta, hogy Guardiola, Tito, Tata és talán még Enrique idején a játékosoknál átlagosan hány másodpercig „állt” a labda mielőtt továbbpasszolták volna. Ezt magyarabbra fordítva azt mutatja meg, hogy mennyire volt automatizált és olajozott a gépezet. Hol vannak a begyakorolt figurák? Nincs már Iniesta és Xavi, de könyörgöm, van Arthur és FdJ. Azért ők sem éppen arról híresek, hogy botból lennének a lábaik. Hol vannak az egyérintős passzok? Kíváncsi vagyok hogy ti mennyire vettétek észre a gyors, egyérintős futball fokozatos kikopását Tito éve után? Ez sem magyarázza teljesen a játék hanyatlását, de biztos vagyok benne, hogy vastagon benne van abban, hogy immáron harmadik éve nézzük ezt a lelketlen akármit hétről-hétre.

mikor b@sszák már ki írta:

Azt sem értem, hogy miért nem lehet ilyenkor se lehozni Suarezt. Már a 40. percben a seggén vette a levegőt, az utolsó 20 ra pedig nem a fa lába hiányzott, hanem valaki aki tud futni és védekezni, mert ez így kettős emberhátrány lett a végére, mert sem ő sem Messi nem bír már védekezni. Szimpla szerencse, hogy ez ma belefért semmi több

Ezzel teljes mértékben egyetértek. Ha Griezmann továbbra is (bal)szélsőt fog játszani akkor a jelenléte semmit sem fog hozzáadni a csapat játékához. Íme az ő produkciója, ez szó szerint semmi:

Még mindig jobb egy győzelmet megpróbálni megmagyarázni, mint megmagyarázhatatlan vereségeket elszenvedni. – Confucius Caius Cornelius Cethegus

Nincs olyan hogy magyarázhatatlan győzelem vagy vereség. Az a baj, hogy a játék képe alapján simán benne volt mind a kettő és ez elmondható a meccseink kétharmadára. Én személy szerint nem az Atleticonak vagy a Chelseanek kezdtem el szurkolni. Arrafelé a cél szentesíti az eszközt. Ezt a filozófiát szeretném nekik meghagyni.

Blaigrana kommentjére szeretnék válaszolni, ugyanis itt elég sok dologgal nem értek egyet

Én nem tudom miért kell ennyire túldimenzionálni ezt a meccset. Mindenki tudhatta előre hogy egy kelet-európai kiscsapat elleni hozzáállásunkat nem fogják motivációs videókban oktatani. Korábban is beleszart az ilyen meccsekbe a csapat más edzők alatt is. Ilyenkor legyen meg a 3 pont azt jóccakát. Nem megvédeni akarom a csapatot, de éppen győzelmi sorozatot rak össze a gárda, erre a barca szurkoló rögtön elkezd picsogni mert nem 5-0-ra nyertünk.
Hogy tudott lefocizni minket egy Slavia? Ti tegnap óta néztek focit hogy ne tudnátok hogy az ilyeneknek ez az év meccse vagy élete meccse? Egy ilyen még Dombi Tiborokból is Maradonát csinál arra az egy meccsre. Vért ittak, otthon játszottak (még a tévén is átjött az óriási szurkolás), és ha már úgyis kiesnek a csoportból, legalább felszívják magukat.
A hátralevő 3 meccsen 4 pont kell matematikailag a továbbjutáshoz, ebből 1 meccs a Prága ellen odahaza. Lényegébe tegnap továbbmentünk a csoportból ( kösz az Internek is érte), erre olyan a hangulat mint '86-os magyar-szovjet után.
Ez egy fos meccs volt ne szépítsük, mégis óriási aránytévesztéseket érzek. Nem ezen a meccsen kell lemérni, hogy hol tartunk.

Erre azt mondanám, hogy akár igaz is lehetne, ha nem láttuk volna már ezt a meccset legalább négyszer vagy ötször ebben a szezonban. NEM ez az első eset, hogy ”””beleszarnak””” egy adott meccsbe. Én ebből arra következtetek, hogy ez nem beleszarás volt. Még csak nem is tartalékoltunk (mire tartalékolnánk, ha nincs meccs a hétvégén?) Nem ezen a meccsen kell lemérni, hogy hol tartunk, de ez a meccs is rávilágított arra, hogy nem tartunk semerre sem. Ha lenne egy jól működő futballunk, akkor az hatásos lenne egy Slavia ellen, nem gondoljátok? Harmadik éve toporgunk egy helyben. Sőt, amikor Neymar elhúzott és Paulinhot leigazoltuk, majd a szezon jelentős részét 442-ben toltuk végig akkor valamilyen szinte előrébb voltunk mint most. Nézhetetlen fos volt az is? Az volt biza, de eredményes(ebb) mint amit tavaly és idén produkálunk.

Félreértés ne essék, a mai futballban nincs tartalékolás. Ha nincs meg matematikailag a továbbjutás, ráadásul idegenben játszik a csapat, akkor nyugodtan mérget vehetsz rá, hogy az edző komolyan veszi a párharcot. Egyszerűen itt tart a csapat. EZ a mi jelenlegi szintünk.

Zárásként szeretnék még egy adag konteót a nyakatokba zúdítani. Bizonyára láttátok azt a képet ahol Messi kissé dühösen(?) néz Valverdére.

Többen is azon viccelődtek, hogy Messinek mennyire tele van a töke az edzővel. Ez nem igaz. Messi és a többi öltözőbeli nagyágyú többször is hangoztatta az elmúlt hónapokban, hogy Valverde nem hibás a kialakult helyzet miatt, a játékosoké a felelősség és hogy Ernesto egy nagyon jó tréner aki „világosan és érthetően” adja át az elképzeléseit a játékosoknak. Ezt nem vitatom, tényleg intelligensen tud beszélni az ürge. De mit ad át valójában? Erre szerintem csak évek múlva jövünk rá. Azt írtam, hogy Messi cinkosa Valverdének, és ő is vastagon benne van abban, hogy ennyire mozdíthatatlan az edző. Elmondom hogy ezt miért gondolom így. Konteó time:

Bizonyára olvastátok a nemrég napvilágot látott Roberto Carlosos cikket. Ha nem, érdemes elolvasni, már csak a humor faktor miatt: https://index.hu/sport/futball/2018/real/2019/10/10/roberto_carlos_tobbszor_aludtam_ronaldoval_mint_a_felesegemmel/

A lényeg az egészben az, hogy a sztároknak HATALMAS beleszólásuk van abba, hogy mi történik egy adott klubnál. Igen, ez a Real Madridnál történt, de nagyon meglepődnék, ha nálunk nem lenne legalább egy kicsit is hasonló a szituáció. Lehet nem annyira durva, hogy a játékosok mondják meg hánykor kezdődjön az edzés (bár ennek Dembélé nagyon örülne) de nyakamat rá, hogy ha valamiről például Messinek véleménye van, akkor azt a valamit úgy kezelik, mint a nukleáris rakéták kilövésére használt számkombinációk őrzését. Ha drámai akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy az ő szava szent.

Szerencsés helyzetben van a klub, mert lényegében mindenki aki Messiről beszél azt mondja, hogy igazából eléggé közreműködő személy, és csak akkor szól bele a dolgokba ha nagyon muszáj. Lehet pont emiatt is különösen nagy figyelmet fordítanak arra, ha megszólal. Szóval érdekes módon pont azok a leghangosabb pro-Valverde hangok, akik egyszerre a legnagyobb tekintéllyel is bírnak az öltözőben: Messi, Piqué és Busquets (+Suárez). Mi a közös mindhárom játékosban? Mind a három játékos elmúlt már 30 éves. Itt jön a konteó durva része: szerintem Leo nem tudja ugyanazt nyújtani amit ezelőtt 3-4 évvel. Messze a legjobb játékos (jelenleg is!) de a totális futball megkövetelné, hogy rendszeresen visszazárjon, majd ha kell akkor előretörjön. Akár többször is egy percen belül. 22-es csapdája következik. Ha beadja a derekát, és a gépezet részévé válik, akkor nem fog tudni felérni a támadások végére. Ha nem zár vissza, akkor nem működik jól a gépezet és a csapat nagyobb veszélynek van kitéve. Nos, ha egy ember nem teszi oda annyira magát, egye fene, még talán elbírja a csapat. Amit nem bír el a csapat, az a dagi munkássága. Luis Suárezre fokozottan igaz az, amit Leoról írtam. No, nem az, hogy ő a legjobb játékos, hanem hogy durván megkopott a fizikuma. Ő hatalmasat vesztett azzal, hogy volt pofája betöltenie a harmincadik életévét. Nem olyan robbanékony, nem tudja olyan könnyen lerázni magáról a védőket. De legalább meghízott, és amennyire használhatatlan a támadások építésében, olyannyira használhatatlan a csapatszintű védekezésben is. Legalábbis ezt mondanám, ha látnám, hogy kiveszi a védekezésből a részét. Ő még annyira sem része ennek a fejezetnek, mint Messi. Suárez az egy szem csatár elől, akit indítunk ha megszerezzük a labdát. Az a baj, hogy a gyök kettővel való gyorsulása már egy utolsó bohóc csapat ellen sem működik. De mégis kezd, és mégis játszik. Ahogyan Messin sincs számon kérve a robotolás. Lehet, hogy Valverde is látja ezt, de a nagyágyúk miatt nem tud mit tenni. Most képzeljétek el mekkora shitstorm lenne, ha padoztatná egyik napról a másikra Leot és Suit. Elég lenne csak Suárezt padoztatni és helyette Griezmannt játszatni, de erős a gyanúm, hogy ezt Leo nem nézné jó szemmel. Így hát marad a status quo, dagistól, lusta Leostól mindenestől.

Mondjuk a lusta Leos dolgot tessék úgy kezelni mintha idézőjelbe tettem volna a "lusta" szót. Azért így is hatalmasat melózik, és majdnem box to box szinten bejátssza a pályát. Kár, hogy a fentebb említett passzivitás miatt ez csak nagyon ritkán kamatoztatható.

Ez a bejegyzés már így is túl hosszú lett, de ígérem, hogy egy másik bejegyzésben kifejtem a véleményemet arról amiről most nem tudtam:

• miért nem ott játszik x játékos, ahol a legjobban megy neki
• miért igazoltuk le x játékost
• ki kellett volna érkezzen x játékos helyett
• x tréner kéne Valverde helyett